Economic and management considerations in two dairy systems grazed and arable crops based | A legeltetéses és legeltetés nélküli tejelőmarha-tartás ökonómiai és munkaszervezési kritikus pontjainak elemzése

إنجليزي. On the Hungarian dairy farms grazing is not a common practice presently. What are the reasons for this situation? Necessary conditions are not available for grazing, or the technical considerations about grazing are not favourable in practice. These questions were investigated on two dairy farms with methods of farm visits and technical interviews. Farm 1 still has grazing, Farm 2 used to graze its animals, presently it does not graze its animals, but it plans to establish pasture for grazing. Summarizing results of the investigations: - Non of the farm has got enough pasture/land area to meet the requirements of grazing. This situation fits to the national situation known from literature and statistics.- The time of substantial herbage allowance is relatively short, it is maximum 2 month in the season.- The nutritive value of grass decreases sharply in Spring. It is the reason why only animals requiring less intensive feeding can be grazed (first of all dry cows, than heifers and perhaps low yield cows).- Grazing can result in remarkable savings regarding inputs and costs.- Grazing does not need specific labour, present staff of the farms. Can manage grazing at the necessary technical level.- Asset security of outdoor animals we not considered as a real obstacle against grazing on the farms. This situation is different of that reported about the national situation. 

المجرية. Magyarországon a tejtermelő gazdaságokban ma már nem jellemző a legeltetés, pedig szakmai indokok szólnának mellette. Milyen indokokra vezethető ez vissza? Nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek, vagy a gyakorlat szakmai megítélése nem kedvez a legeltetésnek. Két gazdaságban vizsgáltuk ezeket a kérdéseket, üzemlátogatás és mélyinterjú módszereivel. Az egyik gazdaság még ma is legeltet, a másik korábban legeltetett, de jelenleg nem, viszont tervezi legelő telepítését, és ma is használ gyepről származó takarmányokat a tehenészetben. Vizsgálataink összegző eredménye: - egyik üzem sem rendelkezik elegendő gyepterülettel a legeltetéshez, ami megegyezik az irodalomból ismert országos helyzettel, - a fűkínálat a kívánatosnál rövidebb időre, legfeljebb 2 hónapra elegendő a legeltetéshez, - a fű gyorsan romló tavaszi takarmányértéke miatt csak a kevésbé intenzív állatcsoportok, sorrendben szárazonálló tehenek, növendék üszők, legfeljebb a kis hozamú tehenek legeltetése jöhet szóba, - a legeltetés jelentős anyag- és költségmegtakarítással jár, - a legeltetés egyik üzemben sem jelent különleges munkaerő- igényt, azt a meglévő munkaerő állománnyal meg tudják oldani, - a legeltetés egyik üzemben sem vet fel vagyonbiztonsági kockázatot, ami árnyalja a szakirodalomból ismert negatív országos helyzetet.