Effects of ceasing mowing and grazing on the vegetation of wet grasslands of Badacsonytördemic | Kaszálás és legeltetés felhagyásának hatása a badacsonytördemici üde fekvésű gyepterületek vegetációjára

anglais. During the work we examined the vegetation of a wet area near Badacsonytördemic. The grassland has been mowed and grazed intensively by Hungarian grey cattle until 2010, and it was abandoned afterwards. We surveyed three sample areas: the continuously grazed pasture, the mowed grassland and the additional pasture, which was grazed for one month each year.Records were made in June 2010 and 2020. We utilized 4×4 m quadrats, and gave the cover of species in percent. Relative nitrogen values (NB), soil moisture values (WB), Social Behaviour Types according to Borhidi, nature conservation values (TVK) according to Simon were also used.Based on the results, the vegetation of the area degraded greatly in ten years, its diverse nature disappeared, weeds and invasive species became dominant and species with good foraging value declined. No aggressive competitors were found in 2007, but Solidago gigantea appeared with great cover by 2020. In addition, many weed species appeared, and the ones which were already present in 2010, have increased their cover. Cirsium arvense was a newly appearing weed. Dead biomass also increased greatly.To avoid further degradation, we suggest to reintroduce the management to these areas again. To set back weeds and invasive species, regular mowing would be efficient. It would be important to carefully set the date of mowing so that it prevents the spreading of seeds. Mowed plants must be removed from the area as soon as possible.

hongrois. A munka során Badacsonytördemic településén egy nedves fekvésű terület vegetációjának elemzésével foglalkoztunk. Itt intenzív gyephasználat, magyar szürke szarvasmarhával történő legeltetés, illetve kaszálás folyt egészen 2010-ig, utána a területet teljesen magára hagyták. A három vizsgált mintaterület a legelő (ahol folyamatos volt a legeltetés, a kaszáló és a kiegészítő legelő, ahová 1 hónapra áthajtották az állatokat).A terepi felvételezések 2010 és 2020 júniusában készültek, 4×4 méteres kvadrátokat alkalmaztunk, melyekben megbecsültük az előforduló növényfajok százalékos borítását. A vizsgált területeket a Borhidi-féle relatív növényökológiai mutatók közül a nitrogénigény relatív értékszámai (NB) és a relatív talajvíz, illetve talajnedvesség indikátor számai (WB) alapján értékeltük. A természetvédelmi értékkategóriák (TVK) megoszlását Simon szerint, a szociális magatartástípusok (SBT) alapján elvégzett értékelést pedig Borhidi munkája szerint végeztük el.Az eredmények alapján a terület tíz év leforgása alatt nagymértékben leromlott, egykori diverz jellege eltűnt, többségében gyom- és inváziós növényfajok vették át az uralkodó szerepet az egykor jellemző, jó takarmányozási értékkel rendelkező fajoktól. Tájidegen, agresszív kompetítor 2010-ben még nem volt megtalálható, azonban az újabb felvételezések során azzal voltunk kénytelenek szembesülni, hogy az egykori legelőterületen a magas aranyvessző (Solidago gigantea) uralkodóvá válik. Emellett számos gyomfaj is megjelent, illetve a már korábban jelenlévők is felszaporodtak. Új megjelenő gyom lett a mezei aszat (Cirsium arvense), mely jelentős borítottsági értéket ért el a legelő és a kaszáló területén is. Egykor még kis borítottsággal jelenlévő sásfajok is nagy teret hódítottak.A terület további degradációjának elkerülése érdekében javasolt lenne újra hasznosítás alá venni a területet. Mivel felszaporodtak az olyan fajok, melyek tápanyagtartama csekély, illetve a jószág sem szívesen fogyasztja, először ezen növények visszaszorítására kellene törekedni. A visszaszorítást elősegítheti a rendszeres, időben történő kaszálás. Fontos, hogy a kaszálást úgy időzítsék, hogy megelőzzék a magról történő tovább terjedést, és a lekaszált növényt minél hamarabb el kell távolítani a területről.